Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
 Nyitólap  >  Olvasóterem  >  Homoszexualitás  >  A melegmozgalom háza tájáról  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      

    Petíció az Országgyűléshez

    (2000. július 1.)

    A Büntető törvénykönyv szexualitással kapcsolatos bűncselekményeket felsoroló része álláspontunk szerint átfogó korszerűsítést igényel. Erről 2000. január 6-án közös állásfoglalást bocsátott ki a Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör, a Habeas Corpus Munkacsoport, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért be nem jegyzett egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért. A Btk. e része sérti az önrendelkezés szabadságát, nem védi kellőképpen a szexuális erőszak áldozatait, diszkriminálja az azonos nemű személyek kapcsolatát, s így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az EU-ban zajló folyamatokkal.

    1999. május 1-jén érvénybe lépett az Amszterdami Szerződés, amely módosítja az Európai Uniót megalapító szerződéseket. Az új szerződés 13. paragrafusa lehetővé teszi, hogy az Európai Tanács az Európai Parlamenttel való konzultáció után megtegye a megfelelő lépéseket, hogy „megtiltsa a nem, a faji vagy etnikai eredet, a vallás vagy hit, a fogyatékosság, a kor vagy a szexuális orientáció alapján való diszkriminációt”.

    A hatályos magyar törvények ezzel szemben nemcsak hogy nem biztosítanak kellő védelmet a diszkrimináció áldozatainak, de maguk is diszkriminálnak. A Btk. elavult megfogalmazással „nemi erkölcsről” és „fajtalanságról” beszél. Különösen diszkriminatív a 199. §, amely jelentős különbséget tart fenn az úgynevezett beleegyezési korhatárban a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok kapcsolata esetén. Így két azonos nemű 17 és 18 éves lány kapcsolata hivatalból üldözendő bűncselekmény, akkor is, ha az kölcsönös egyetértésen alapul. Ezzel szemben az az 50 éves férfi, aki 14 éves lányt bír rá nemi érintkezésre, nem büntethető – még akkor sem, ha a visszaélésre pénzzel bírta rá a gyermeket, vagy kerítőtől „szerezte” őt.

    Az Európai Emberi Jogi Bizottság 1997. július 1-jén hozott döntése szerint nincs objektív és racionálisan megindokolható oka a különböző beleegyezési korhatár fenntartásának azonos és ellenkező nemű személyek szexuális kapcsolata esetén. Az eltérő beleegyezési korhatár ellentmond az Alkotmánynak is, amelynek 70/A fejezete előírja az azonos bánásmódot mindenki számára Magyarországon. Ennek ellenére ezekben a hetekben is elítéltek embereket a 199. § alapján.*

    A Btk. 209. §-a szerint a heteroszexuális erőszakos bűncselekmények és a gyerekekkel való szexuális visszaélés csak magánindítványra üldözendők, míg a homoszexuális nemi erőszak és a fiatalkorúakkal való visszaélés hivatalból üldözendő. Elutasítjuk az egyenlőtlen elbírálást ebben a tekintetben is: a szexuális bűncselekmények áldozatait az államnak a lehető legnagyobb mértékben védenie kell, de nincs joga az azonos neműeket megkülönböztető rendelkezéseket fenntartani.

    Magyarországon mindennapos, hogy szexuális orientációjuk miatt zaklatnak embereket a munkahelyükön, illetve hogy elküldik őket onnan: ráadásul ráveszik őket, hogy tegyenek úgy, mintha maguk akarnának távozni. A melegeknek, leszbikusoknak, biszexuálisoknak és transzneműeknek állandó félelemben és titkolózásban kell élniük, ha meg akarják tartani a munkájukat.

    A diszkrimináció különösen erős formájával kell szembenézniük a katonáknak, a rendőröknek, a tanároknak és a bíráknak, illetve állami hivatalok vezetőinek.

    A Honvédelmi és a Népjóléti Minisztérium közös jogszabálya a hivatásos katonák alkalmasságáról (1996, 037, 3/a) elavult és homofób kitételeket tartalmaz. A homoszexualitást a „személyiségzavarok”, a „szexuális élet … és a pszichoszexuális identitás zavarai” közé sorolja.

    Azt, akinek azonos neműekkel (is) van szexuális kapcsolata, az egészségügyben is megkülönböztetés éri: a véradáskor kitöltendő kérdőív nem arra kérdez rá, hogy az illető mikor élt védekezés nélkül szexuális életet, hanem hogy homo- vagy biszexuális-e, illetve hogy volt-e valaha szexuális kapcsolata azonos nemű személlyel. Az Országos Vérellátó Szolgálat előírása szerint aki a kérdésre igennel válaszol, nem adhat vért. Azt feltételezik tehát, hogy a melegek promiszkuus és felelőtlen hazudozók.

    A bíráknak és más vezető tisztségviselőknek olyan kérdőívet kell kitölteniük, amely rákérdez szexuális kapcsolataikra. Ha nem tartaná fenn maga a kérdőív a titkolózást, senkinek nem volna oka feltételezni, hogy egy közhivatalnoknak érdekében áll eltitkolni, ha azonos neműekhez (is) vonzódik.

    Az élettársi kapcsolat, amelyet 1996. óta Magyarországon az azonos neműek között is elismernek, és bizonyos kevés számú jogosultsággal jár, korántsem jelenti olyan széles körű és pontosan meghatározott, a házassághoz közelítő jogok biztosítását, mint az Európai Unió egyre több országában.

    Mesterséges megtermékenyítés az Egészségügyi törvény szerint (1997. CLIV. 167. § (1) bekezdés) csak heteroszexuális házas- vagy élettársaknak jár.

    A tanárok által használt osztályfőnöki kézikönyvek nagy része hamis, előítéletes állításokat tartalmaz, illetve implikál a homoszexualitásról; a biszexuálisokról és a transzneműekről pedig említést sem tesznek. Egyes kézikönyvek a devianciák közé sorolják, mások a melegség felvállalását tekintik rendellenesnek – vagyis azt mondják, hogy az azonos neműeknek nincs joguk éppolyan nyíltan vállalni a kapcsolataikat, mint a heteroszexuálisoknak.

    A politikusok és a társadalmi szervezeteket támogató intézmények túlnyomórészt nem ismerik fel, hogy a szexuális orientáció alapján való diszkrimináció politikai és társadalmi kérdés. Lekicsinyítik ezt a problémát, amely sok-sok ezer embert érint közvetlenül, és amely korlátozza az embereknek a magánélethez és a szexuális orientáció szabad megéléséhez való jogát, és individualizálják azt. Legfőképpen pedig félnek beszélni róla.

    Mindezek miatt javasoljuk,

    * hogy azonos legyen a beleegyezési korhatár, bármilyen nemű személyek szexuális kapcsolatáról van szó;

    * hogy minden szexuális bűncselekmény hivatalból üldözendő legyen – a törvények minden módon védjék a bűncselekmények áldozatait;

    * hogy a diszkrimináció áldozatainak hatékony jogorvoslata érdekében az Európai Unió joggyakorlatát követve a szexuális orientáció kerüljön bele azokba az anti-diszkriminációs törvényekbe, amelyek felsorolják, hogy mely alapokon nem szabad különbséget tenni a polgárok között:
    – az Alkotmány anti-diszkriminációs klauzulájába (70/A);
    – a Munka törvénykönyvének 5. §-ába;
    – és a Btk. 169. cikkelyébe, a gyűlöletkeltésre alkalmas beszéd meghatározásába;

    * hogy semmilyen munkakörben ne diszkriminálják a melegeket és a leszbikusokat, hiszen nem tartozik az államra a bírák, a katonák vagy bármilyen munkakörben dolgozók szexuális orientációja: az állam feladata a diszkrimináció megszüntetése, hogy senkinek ne kelljen titkolóznia, hazudnia, rejtőzködnie;

    * hogy a hamis, előítéleteken alapuló és homofób kitételeket töröljék annak meghatározásából, hogy ki alkalmas egy-egy munkakör betöltésére, vagy véradásra;

    * hogy az élettársi kapcsolatok járjanak szélesebb körű és pontosabban meghatározott jogokkal: az Európai Unió országainak gyakorlata szerint teremtsék meg a bejegyzett élettársi kapcsolatok lehetőségét;

    * hogy bármely nő, akár egyedül él, akár kapcsolatban, élhessen a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével;

    * hogy a tanárokat és a diákokat közvetve vagy közvetlenül befolyásoló tankönyvekbe ne kerülhessenek hamis, a szexuális kisebbségeket sértő, előítéleteket gerjesztő és erősítő állítások;

    * hogy a politika, a törvényhozás és az állami intézmények vállalják a szexuális orientáció miatti diszkrimináció elleni küzdelmet.


    Mocsonaki László
    Háttér Baráti Társaság a Melegekért

    Juhász Géza
    Habeas Corpus Munkacsoport

    Sándor Bea
    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Láner László
    Mások

    Rusvai László
    Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság

    Birtalan Balázs
    Öt Kenyér Keresztény Közösség
    a Homoszexuálisokért


    Budapest, 2000. július 1.


    * Az Alkotmánybíróság 2002. szeptember 3-án megállapította e törvény alkotmányellenességét, és azonnali hatállyal megsemmisítette. – a honlapszerk. vissza


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Protestáns melegek
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…