Név: János

Dátum: 2003. november 17.

Tisztelt szerkesztőség!

Nem vagyok rendszeres internetező, oldalukra is véletlenül akadtam.
Ha lehet, azt kérdezném önöktől
1. Létezik jó és rossz, vagy csak megítélés kérdése minden???

2. Ha van bűn, a paráznaság annak számít-e?

3. Önök szerint mi volt a bűne Szodomának?

4. Szent Péter apostol mit értett azon, mikor azt mondta: „özönvízzel borította el az istentelenek világát, elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Szodoma és Gomorra városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek”?

5. Önök szerint mit jelentett eredetileg az a szó: keresztény (keresztyén)?

6. Tévedhetnek-e azok a többségében homoszexuális tudósok, akik azt állítják, hogy a homoszexualitás hajlam, vagy ez teljességgel kizárt, és szóba sem jöhet az, hogy ez nem hajlam, hanem betegség, és gyógyulás is van belőle???

7. Önök szerint mit jelent az a szó, hogy identitás?

8. Önök szerint mit jelentett az a szó eredetileg, hogy üdvösség, ill. megtérés?

Tisztelettel várom a válaszukat:
János!

---

Tisztelt János!

Kérdéseire az alábbi válaszokat tudjuk adni:

ad 1.: Létezik.

ad 2.: Annak.

ad 3.: Az Isten akaratának semmibe vétele: az általános züllés, erőszak és erkölcstelenség. (Bővebben l. itt.)

ad 4.: Azt értette alatta, hogy özönvízzel borította el az istentelenek világát, elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Szodoma és Gomorra városát. Valamint buzdította olvasóit az istenes életre.

ad 5.: Az először Antiochiában használt görög kifejezés („khrisztianosz”) azt jelentette: krisztusi, Krisztushoz tartozó. A biblikusok egy része úgy véli: eredetileg gúnynév volt, amelyet talán a „krisztusista” szóval lehetne megfelelően visszaadni.

ad 6.: Tévedhetnek, mert minden ember tévedhet. Ugyanakkor megjegyzendő: az, hogy valami betegség-e vagy sem, nem egzakt tudományos megállapítás, mint mondjuk a víz olvadáspontja, hanem címkézés, minősítés. Koronként és kultúránként mást és mást címkéztek betegségnek. A Szovjetunióban pl. azokat, akik istenhívőnek mondták magukat, elmebetegnek nyilvánították. Címkézni mindig könnyebb, mint megérteni.

ad 7.: Önazonosság, saját hovatartozásunkról való meggyőződés.

ad 8.: Szemben a „keresztény” szóval, az „üdvösség” szónál nem beszélhetünk egy konkrét, eredeti jelentésről, mert a vallási fejlődés fokain más és más volt az üdvösség-kép. Az ószövetségi időben az üdvösség földi állapotot jelentett, Istennek mint bőkezűen jutalmazó szövetségesnek gazdag és eleven megtapasztalását. Keresztény értelemben az üdvösség az ember eszkatologikus, idő fölötti, teljes egzisztenciát átható egyesülése a Szentháromság szeretetközösségével.
A „megtérés” a görög „metanoia” szó fordítása, amelynek arám eredetije egy halászati szakkifejezés volt. Íváskor az édesvízi halak elkezdtek lefelé úszni a folyón. Amikor azonban közeledtek a torkolathoz, és a víz sókoncentrátuma a pusztulásukat jelentette volna, ha folytatják útjukat, hirtelen irányt változtattak, és visszafele kezdtek úszni. Vagyis a metanoia megfordulást (szó szerint az értelem irányváltását) jelenti: annak felismerését, hogy az eddigi út folytatása a pusztulásba visz, és kifejezett elszánást az új irányban való elindulásra.

Üdvözlettel:

A szerkesztők